HTML

Sportmenedzsment Akciócsoport

Blogunk a sportmenedzsmentet mutatja be praktikusan, gyakorlatiasan. Arról szól, hogyan menedzseld sportszervezetedet, hogyan működj profin, hogyan válj anyagilag önfenntartóvá.

Friss topikok

  • NagyBandor: @5vös: Köszönöm szépen, jön hamarosan, csak most az átköltözés miatt az új dolgokat már nem ide te... (2011.12.02. 23:11) Statisztikák finn módra
  • NagyBandor: @Aanderia: nem alazasnak szantam a szoveget. Tukornek, hogy ranezzunk magunkra es elgondolkodjunk,... (2011.09.24. 09:57) Kémkedés a Nagy Sportágválasztón

Elköltöztünk

2011.12.13. 10:39 NagyBandor

Jó volt itt, de úgy döntöttünk, átköltözünk ide. Akárhogyan is, a sport ott lakik...

Remélem, az új helyen is sikerül sok érdekes és hasznos posztot kipakolnunk.

Már eddig is van pár népszerű, úgyhogy jó böngészést itt!

 

Szólj hozzá!

Statisztikák finn módra

2011.11.27. 19:48 NagyBandor

 
Vendégszerzőnk, Évi ezúttal a finn jégkorong háza tájára is elkalauzol minket.
 
Lássuk, milyen különbségek vannak a statisztikákban és a nézők kiszolgálásában. Mind a jégkorongban, mind a floorballban minden meccs előtt, a belépőjegy mellé jár egy A4-es papír a nézőknek, ami olyan mint egy kis füzet. A borítóján az aznapi meccs két csapata és a meccs főszponzora látható. A füzet hátoldalán a szponzorok ízlésesen elhelyezve a pályán, belül pedig megtalálható a bajnokság aktuális statisztikája, kiemelve a hazai csapat jelenlegi helyezését, valamint megtekinthető az adott 2 csapat összeállítása is. Ebből is látszik, hogy itt a csapatoknak egyértelműen kétirányú kapcsolata van a szponzorokkal, igyekeznek ők is minél több reklámot nyújtani nekik a támogatás fejében.
 
Finnországban minden sportágban statisztikát vezetnek a nézőszámról, így a látogatottsági adatok könnyen összehasonlíthatóvá válnak. Az utóbbi 3 szezonban a Happee csapatának átlagosan 500 nézője volt meccsenként. A csarnok befogadóképessége hivatalosan 1500 fő labdajátékokra, de a floorball pálya specifikussága miatt csak 1000 fő. Szóval kijelenthetjük, hogy a kihasználtság 50% körüli. A jegyárak 10€, 7€, 5€ (felnőtt, diák, gyerek) ami azért egy kicsit drágának mondható, ha diákszemmel összehasonlítom egy hokijegy árával, amiből a legolcsóbb diákjegy 8€, de mégis jégkorongmérkőzést láthatok érte.
 
 
A táblázat, úgy érzem, egy kis magyarázatra szorul. Ez a tavalyi év statisztikája, a csapatok 13-13 mérkőzést játszottak, a bekeretezett oszlop az egyes csapatok hazai mérkőzéseinek átlagos nézőszámát mutatja. Balra tőle pedig az összes nézőszám. A Classic csapata 2 egyszerű okból emelkedik ki, az egyik, hogy Tampere csapata és Tampere lakossága nagyobb, mint Jyväskylä-é (Happee), illetve mert nagyobb befogadóképességű csarnok áll rendelkezésükre.
 
Nézzük részletesebben a jéghoki mérkőzés bevételeit. Kezdjük azzal, hogy minden mérkőzést telt házzal játszanak a Synergia arénában, melynek a befogadóképessége 4628 fő. A ülő jegyárak felnőtteknek 18-30€, álló jegyárak 12-14€, diákoknak és nyugdíjasoknak 8-10€, kerekes székeseknek és 7-12 éves gyerekeknek 5€. Nem mondanám olcsónak, de mégis teltházas minden hazai mérkőzésük. Ez kapásból 60-70.000€ bevétel / mérkőzés. 
 
Fontosnak érzem szót ejteni a merchandise tevékenységükről. Ugyanis összehasonlítva egy otthoni vidéki foci csapat merchandise termékeivel, hihetetlen kínálatot nyújtanak (a képen a csapat emblémája látható). Nemcsak a stadionban lévő JYP bódénál van alkalmunk merchandise termékeket vásárolni, hanem városszerte különböző sportüzletekben (Intersport és Stadium) és nagyobb élelmiszerboltokban is.
 
Másik fő bevételi forrásuk a mérkőzések ideje alatt üzemelő büfék. Konkrétan 2 nagy főbüfé, és mellette 3 kicsi. A kis büfék, amelyek üdítőket, kávét, órásfánkot és csokikat árulnak, átlagos bevétele meccsenként 150-200€. Hosszú sorok pedig a nagybüféknél állnak, ahol hamburgert és hot-dogot is árusítnak, tehát az ő bevételük többszöröse a kis standokénak. A büfék egy mérkőzés alatti bevétele minimum 1000€, és 30 mérkőzést játszanak egy szezonban itthon. Lehet számolgatni, de felesleges: ezek az adatok egyértelműen bizonyítják azt az evidens tényt, hogy milyen népszerű is itt a jéghoki és mennyi nézőt vonz be.
 
Nézzük a negatívumokat, mert persze azok itt is vannak. Első számú hiba, hogy a honlapok mind finnül vannak, esetleg még lehet nyelvet váltani svédre. Viszont pozitívum a negatívumban, hogy már rájöttek a hibára és a javítás folyamatban van.
 
Második számú hiba, igazán egy konstans élmény a meccsekkel kapcsolatban. A mérkőzések vége előtt 1-2 perccel a nézők elkezdik elhagyni a nézőteret, amikor már egyértelműnek látják a végkimenetelt. A legjobb példa erre a Helsinkiben megrendezett Top 4 jéghoki torna (Svédország, Oroszország, Csehország és Finnország), melyen a Csehország Finnország meccs harmadik harmadjára már a közönség negyede vissza sem jött, mivel 4:0-ra vezetett Finnország. Ebből kiderült, hogy a finnek nem szeretik együtt ünnepelni a csapatukkal a győzelmet. Mindezeket leszámítva mindig egy jó hangulatú mérkőzést láthat az ember, ha betéved egy finn jégkorong mérkőzésre.
 
 

2 komment

Címkék: finnország jégkorong elemzés értékesítés példák merchandising

58 év

2011.11.25. 19:43 NagyBandor

Ma van a magyar futball napja. 58 esztendeje ezen a napon győztük le 6:3-ra az angolokat a Wembley-ben. Respect. Ami utána jött, az már kevésbé szép. Nézzük meg a történetet branding szempontból!

Ma a Semmelweis Egyetem Alumni Napján volt szerencsém előadni, innovációról. Remélem, tudtam újat mondani a közönségemnek. Ami biztos, hogy az utánam következő előadók közül sokan tudtak újat mondani nekem. Sterbencz Tamás (TF) előadása kifejezetten gondolatébresztő volt, el is loptam egy ötletét (az engedélyével természetesen :) ),hogy továbbgondoljam.
 
Ha bárhol a világban járunk, és szóba kerül, hogy magyarok vagyunk, mi általában a helyiek első asszociációja? Puskás. Nem véletlenül. Puskás több volt, mint futballista: mágus. Vagy mesehős. Ennek megfelelően, bár vélhetően többé-kevés bé spontán módon, fel is épült a Puskás-brand, amelyet az eltelt évek, a szomorú vereségek, az új hősök, és Puskás halála sem koptattak meg. Valószínűleg nem is fognak: a legendák legendák maradnak.
 
De mi van az utódaival? Mit tettünk az elmúlt 58 évben (vagy 50-ben, vagy csak az utolsó 5-ben), hogy megint felépítsünk egy világszerte eladható magyar sportmárkát? Mert, bárhogy álltassuk magunkat, ez nem történt meg. Számos, Magyarországon világhírű sportolónk van, akit idehaza sokra tartunk (meg is érdemlik legtöbbször), de világméretekben gyakorlatilag ismeretlenek. Még talán a vízilabda áll ilyen téren a legjobban, de azért egyesek szemében az is valami fura, a Balkánon népszerű, de amúgy nem túl komoly sport (e sorok írója ezzel természetesen messze nem ért egyet, de ez nem számít igazán. És ezért jött jól, hogy legutóbb az USA is bejutott az Olimpia döntőjébe – kicsit enyhülhet talán ez a lekezelő érzület a világ gazdaságilag izmosabb felén).
 
Ezenközben más országok remekül tempóznak. Mondok pár országot. Ugye jut eszedbe név, márka, híres sportoló?
 
Portugália: ...........................
Argentína: ...........................
Anglia: ...........................
 
 
Ugye? És még el sem kellett szakadnunk a labdarúgástól. Menjünk tovább:
 
Brazília: ........................... (a bőség zavara)
Új-Zéland: ...........................
Spanyolország: ...........................
USA: ...........................
 
Van, ahol nem egy személy a márka, hanem az adott országhoz egy (vagy több) sport kapcsolódik, szinte automatikusan:
 
Finnország: ...........................
Csehország: ...........................
Kuba: ...........................
 
Bárki bármit mond, Magyarországon van pénz a sportra. Csak nem jól használjuk: olyan helyekre tesszük, ahol a ROI (a befektetés megtérülése) rémesen alacsony. Csak az 5 látványsportágra 20 milliárd forintot költünk. Nem sajnálom tőlük, csak elszomorít, hogy közben a gyerekek sportolására tízezer forintok sem jutnak az egyes iskolákban.
 
Egy szó mint száz, ennyi pénzből lehetne a magyar sportban is márkát építeni. Vagy, ha nem tudunk olyan sportolót felmutatni, aki képes világméretekben is tényezővé válni, csináljuk azt, mint a hollandok: márkázzuk az ország sportját és a sportszerető embereket.
 
Megvan? Sportesemény, és a nézőtéren bolond, narancssárga egyedek szurkolnak, és láthatóan remekül érzik magukat. Csak a hollandok lehetnek. Kisajátítottak egy színt, és a saját javukra fordították.
 
Miért nem lehet mondjuk a gyönyörű hazai kékfestő hagyományt újragondolni, és ezzel márkázni egy komplett ország sportját?
 
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: ötletek

Eseményszervezés finn módra

2011.11.25. 18:15 NagyBandor

Ma egy vendégszerző debütál a blogon: Évi immár harmadik hónapja Finnországban tengeti életét. Rossz dolga van ott: rengeteget sportol, sok újat tanul, állandóan szaunázik. Nehéz a posztírók sorsa, na. Alább egy rövid cikk arról, miket tapasztalt eddig a sportmenedzsment és eseményrendezés területén.

Lássuk, hogy mennek a dolgok Finnországban. Első benyomásom a finnekről, hogy nagyon logikus és praktikus elveket követő emberek, mind az építészetben, mind a hétköznapi életben. Nézzük meg, vajon azok-e a sportmenedzsment terén is. Két sportágat emelnék ki, a floorballt és természetesen a nemzetük játékát: a jéghokit. A mostani poszt a floorballal foglalkozik.

A labdajátékok tantárgyam tanára szavaival élve a floorball hobby szinten űzve egy nagyon élvezhető, izzasztó játék, de magasabb szinten már unalmas. Kíváncsi voltam a profik hogyan küzdenek meg ezzel a problémával és hogyan próbálják meg eladhatóvá tenni a sportágat.

Jyväskylä csapatának, a Happee-nek rengeteg helyi szponzora van: kávézók szórakozóhelyek, elektronikai szaküzlet és persze az egyetem. Mit nyújtanak a szponzoroknak?

Ott kezdeném, hogy Jyväskylä kiemelten a legnagyobb egyetemi város Finnországban és egyedül itt van sport szakirány. Rengeteg cserediák jelentkezik ide és tölt el itt legalább fél évet. Nézzük a koncepciót: több ezer cserediák, akik érdeklődnek mindenféle helyi program iránt és nagyon szeretnek bulizni. A Happee csapata, együttműködésben az egyetemmel, lehetőséget kínál a sportmenedzser hallgatóknak kipróbálni magukat eseményszervezés terén. A diákok feladata minél több cserediákot és diákot behozni a nézőtérre, valamint kihasználni a szponzori kapcsolatokat. Mi ennek a megvalósítását abban láttuk, hogy a mérkőzés belépőjegyei kedvezményre jogosítottak fel az egyes kávézókban, és ingyenes belépést nyújtottak meghatározott szórakozóhelyekre a meccs estéjén.

Szerintem ez egy nagyon jó ötlet (közel azonos célközönség megszólítása többféle programmal), de sajnos a sikeresség elmaradt. Vajon miért? A válasz egyszerű: a tanárnak igaza volt. A floorball magas szinten egy unalmas játék, és erre a diákok is rájöttek az első meccs után.

Hogyan is képzelték el a tanárok és játékosok ennek a feladatnak a megvalósítását, a diákok bevonását? Három csoportra osztattak minket, és háromfelé az egy meccsre jutó feladatokat, meccs előtti, alatti és utáni tevékenységekre. Összesen 3 meccset kellett szerveznünk, így mindenki kipróbálhatta mindhárom tevékenységet. Sajnos azonban nem éreztem, hogy valóban érdemi szervezési feladatokat kellett volna ellátnunk. Lássuk, milyen feladatok hárultak ránk:

Meccs előtti teendők

  • poszterek kihelyezése (nagyobb kihívás lett volna, ha nekünk kell megtervezni a posztert),
  • Facebook esemény létrehozása, megosztása minél több helyen,
  • levelezőlistákra üzenetküldés, és persze
  • jegyárusítás egyetemi étkezdéknél a meccs napján.
     

Mérkőzés alatti teendők

  • csapat naptár árusítása,
  • szünetekben a közönséggel interjút készíteni, és
  • a szokásos nyereményjáték levezérlésében részt venni.

 

A legsikeresebb az volt, amikor a rendkívül tehetséges 10 éves utánpótlás csapat ellen kellett játszanunk, nagyon érdekes volt érezni, ahogy a közönség szurkol (igaz, nem nekünk). A 10 perces meccs végeredménye 6:1 lett a kicsiknek.

Mérkőzés utáni teendők

  • interjút készíteni a csapat legjobbjaival,
  • az interjúkat posztolni a közösségi oldalakon és
  • záró momentumként egy cikket írni az egész eseménysorozatról, és elküldeni az újságoknak.

 

Ezeket a feladatokat nem éreztem igazi kihívásnak, de az alapok megismeréséhez megfelelő volt, és láttam, mit gondolnak a finnek egy sportesemény megrendezéséről, népszerűsítéséről, marketingjéről.

 

Szólj hozzá!

Címkék: finnország rendezvény szponzor ötletek elemzés szponzoráció floorball hallgató diákok példák sportmenedzsment

Hogyan szervezzünk 2011-ben sportrendezvényt?

2011.11.20. 12:34 NagyBandor

Jó érzés olyan blog posztot írni, amely miatt már többen is rágják a fülem egy ideje (köszönöm az inspirációt!). Nem csoda. Az rendezvény-szervezés forró, és idehaza meglehetősen mostoha sorsú téma. Mondjuk ki: idehaza kevés a jól rendezett, sikeres sportrendezvény. Nézzük, hogyan lehet mégis jól csinálni.

 

A sportrendezvények szervezése, ha jól csinálod, több mint emberek egy helyre csődítése, a versenyek megrendezése, a díjak kiosztása, esetleg némi sajtóvisszhang keltése. A sportrendezvények megvalósítása (mint minden más) szerintem elsősorban marketing tevékenység. Sokan ez alapján fogják eldönteni, van-e kedvük a sportodat űzni, egyáltalán, érdekli-e őket. Úgyhogy csináld jól. Adok hozzá sorvezetőt.

Mielőtt belekezdenénk, két bevezető megjegyzést hadd tegyek. Az első, hogy tudatosan nem a sportesemény, hanem a sportrendezvény fogalmát használom. Hiszek a szavak hatalmában: a sportesemény megesik. A rendezvényt megrendezik. Az első véletlen, a második tudatos. Kár, hogy idehaza több mégis az esemény, mint a rendezvény...

Másrészt, ez a cikk a nagy képpel foglalkozik, így itt most kevesebb szó esik majd a részletekről, kevesebb konkrét tippet adok. Azokat a későbbi posztjaimban találod, amelyekben részletesen elemezzük az egyes lépéseket, tippekkel, trükkökkel, példákkal.

Csatold be az öved, gyorsan haladunk majd, és hosszú lesz. Kezdhetjük?

Ahhoz, hogy sikeres legyen a sportrendezvényed, először is döntsd el, mi vele a célod. Amíg ez nincs meg, hozzá se kezdj. Anyagi haszonszerzés? A sportágad népszerűsítése? Vagy egyszerűen muszáj? Bármi legyen is a felelet, tedd fel magadnak a kérdést: miért? Mi a valódi célod a rendezvény megvalósításával? És ne elégedj meg az első, felszínes válaszaiddal. Áss mélyebbre!

Ha megvan a valódi célod, könnyebbé válik a következő kérdés megválaszolása is: mi valójában a terméked? Mit adsz (el) a résztvevőknek, a nézőknek, a szponzoroknak, a sajtónak? Egy futball mérkőzést? 2 órányi családi szórakozást? A bekapcsolódás lehetőségét? Vagy a kikapcsolódásét? Másfél óra önfeledt b@zmegelést és szotyizást, sörözéssel és a haverokkal (lehetőleg az asszony szigorú tekintetétől távol)? Vagy valami mást? De akkor mit?

Azt hiszem, valójában az a legritkább eset, hogy a sportrendezvényt adod önmagában. Illetve, lehet, hogy te azt adod (azt szeretnéd adni), de a célközönséged számára ez valami egészen mást jelent. Élményeket. Tudnod kell, milyen élményekre vágynak, hogy jól ki tudd szolgálni őket.

Ja, igen: ez (mármint hogy mit adsz) nagyban meghatározza, ki a célközönséged (és vica versa). Ez néha nem is annyira nyilvánvaló: ki a célközönsége egy első osztályú férfi vízilabda mérkőzésnek? A versenyzők és a családtagjaik? A fiatal vízilabdások, akik a példaképeiket jönnek el megnézni? A fiatal lányok, akiket az izmos, napbarnított férfitestek látványa vonz? A szakma? A szponzorok? Az ezen kérdésre adott válaszod természetesen nagyban visszahat arra, mi a termék. És sokszor ugyanazt a terméket kicsit másképp csomnagolva többször is elsütheted. Csak vigyázz, közben ne keveredjenek össze a célcsoportok.

A célcsoportod megszólításához tudnod kell, mi az USP-d. Tudom, hülye HBR (három betűs rövidítés) ez is, mégis fontos. A mágikus júeszpí, azaz a Unique Selling Proposition azt jelenti, miben egyedi a te sportrendezvényed, miért pont arra érdemes eljönniük a célközönséged tagjainak, miben vagy jobb a versenytársaidnál.

Ha a terméked egy vízilabda bajnoki meccs kapcsán a napbarnított, izmos férfitestek látványa, akkor tudnod kell választ adni arra a kérdésre, mitől jobb ez, mint egy divatbemutató, egy testépítő show, egy mozifilm Conannal, a barbárral, vagy mint egy óra nézelődés a négyes metró építkezésén, ahol szintén izmos, napbarnított egyedek tologatják szorgosan (?) a talicskáikat :). Tudom, ez utóbbi esetben a válasz egyértelműnek tűnik, mégis, azt javaslom, gondolkodj el alaposan a válaszaidon.

Már csak azért is, mert a termék, a célközönség és a USP meghatározza, hogyan csomagold be a termékedet. Mit szeretnek, mit várnak el a célközönséged tagjai? Milyen kiszolgáláshoz vannak szokva? Milyen árakat fogadnak el? Honnét jönnek, milyen helyszínt tudnak könnyen elérni? Milyen extrákkal érdemes feldobnod az rendezvényt? Milyen körítés illik a termékedhez? Milyen logót terveztess? Hogy nézzen ki a honlapod? Ki legyen a műsorvezető? Legyen-e egyáltalán?

Gondolj csak bele, egy cool, energiaital által szponzorált kajak-kenu rendezvényt (a termék ez esetben kb. egy tradicionális sport trendin tálalva, adrenalinnal felturbózva, laikusok számára is élvezhetővé, fogyaszthatóvá téve) vicces lenne a Velencei tavon, az evezőspályán megrendezni: a környék nem elég trendi, a megközelítés nehézkes, a célközönség nem ismeri, nincsen megfelelő kiszolgáló infrastruktúra, egész más az atmoszféra a nagy terek miatt. Sokkal jobb helyszín a Városligeti tó. Közel van, elérhető, ismert, egy aréna-hangulatú zárt tér, ahol besűrűsödnek az élmények. És pluszként azt sugallja, a szponzoráló cég ezt is megteheti, van hozzá mersze és pénze, hogy kibérelje a tavat. Tökéletes az illeszkedés a szponzor által egyébként is kommunikált üzenetekkel.

Ha mindez megvan, jön a következő lépés: hogyan add el mindezt? Milyen értékesítési csatornákat használj, milyen legyen a kampányod, hogyan árazd a terméked, hogyan vedd rá a célközönséged tagjait a vásárlásra. Ez sem egyértelmű: az Ügetőszilveszter sikere megmutatta, a fiatalokban van érdeklődés a lovas sportok iránt, más futamokon mégis nagyjából üresek (és fiatal-mentesek) a lelátók. Engem például még soha senki nem szólított meg azzal, hogy menjek ki más napokon is. Nincs erről szóló kampány, de ha lenne, akkor sem dugják az orrom alá a jegyeket, egyszóval nem jó az értékesítési tevékenység. Pedig igényem biztosan van, hiszen már többször fagyoskodtam szilveszterkor az Ügetőn, fogadtam, izgultam, élveztem is. Mégis, más napokon eszembe sem jut kimenni. Ügyes értékesítéssel ezen könnyedén változtatni lehetne.

Még velem vagy? Remek. Túl vagy több mint 800 elolvasott szón. A gyengébbek kb. itt adják fel. Pedig még van hátra éppen 800 másik. De azok már csak a kitartóak kiváltságai :). És a pénzről még csak most esik majd szó...

OK, tegyük fel, hogy sikerült eladnod a rendezvényt, és eljön, akit kiszemeltél. Mi jön ezután? Szerintem az, hogy ki kell emelned az élményt a többi közül: maradandóvá kell tenned, olyanná, amelyre később is emlékezni fog, elmeséli az ismerőseinek, és persze legközelebb is visszatér.

Hogyan érheted ezt el? Először is, haladd meg a közönséged elvárásait. Add meg nekik a „tyűha” érzést (azt az érzést, amely olyankor fogja el az embert, amikor valami váratlanul klassz dologgal találkozik). Ha csak meccsre jött, találkozhasson egy példaképével. Vagy öltözhessen be az adott sport ruházatába (és az így készült képet azonnal posztolhassa a Facebook-on). Vagy kapjon valami extra ajándékot a jegye mellé (pl. valami jó kis zajkeltő eszközt – máris jobb lesz a hangulat is a nézőtéren). Esetleg a szünetben rendezz valamiféle versenyt, vagy szokatlan bemutatót. Teljesen mindegy, mi okozza a tyűhát, a lényeg, hogy legyen meg az élmény. Légy kreatív (vagy kérdezz meg, hátha tudok segíteni...) Ha pedig sikerül olyan élményt kitalálnod, amely egyszersmind jól vizualizálható (pl. fotóval, eredménylistával), máris nagy lépést tettél a jelenleg legdivatosabb média-alfaj, a közösségi média meghódítása felé.

A másik trükk, amely persze jócskán kapcsolódik az előzőhöz: vond be a közönség tagjait. Csinálhasson valamit, próbálhassa ki magát, kapjon szerepet (ha mégoly kicsit is), lehessen sikerélménye. Ha ezt eléred, rögvest pozitív asszociációkat keltesz a rendezvényed iránt (és elősegíted, hogy az illető megossza a sikerével kapcsolatos tartalmat az ismerőseivel).

Az utolsó kérdés: hogyan profitálj mindebből. A fenti ötletek nagyon jók, csak egy a baj velük: pénzbe kerülnek.

A jó hír az, hogy nagyon sokszor jóval kevesebbe, mint hinnéd. Vannak dolgok, amelyek sokkal többet érnek, mint amennyibe kerülnek. Egy autogram a sztártól gyakorlatilag ingyen van. Egy fénykép, amely egyből a Facebookon landol, szintén. Használd kreatívan az erőforrásaidat: a látogatóknak adott zajkeltő eszköz nem kell, hogy sokba kerüljön (egy megfelelően hajtogatott papírlap is megteszi), és egyszersmind remekül értékesíthető szponzori felületet jelent. Lehet, hogy többet hoz, mint amennyit fizetsz érte. Ha a hangorkánt is hozzászámolod, feltétlenül (kivéve, ha sakkversenyről beszélünk...). Ugyanígy, egy jól sales-elő önkéntes alkalmazása sem kerül többe, mint egy savanyú képű, mizantrópé. Ellenben nagyságrendekkel többet hoz a konyhára. Lehet, hogy kicsit tovább kell keresned, hogy ilyet találj, de hidd el, megéri.

Azt gondolom, ha a fentiek mentén összeraksz egy valóban ütős, élményt adó sportrendezvényt, a látogatók sokkal könnyebben kerülnek olyan tudatállapotba, hogy költeni akarjanak nálad.

Add meg nekik a lehetőséget: legyen pofás merchandising kínálatod. Legyenek egyedi termékeid, amelyeket csak itt, csak most vehet meg a látogatód, és amelyek felidézik benne a nálad töltött kellemes időt. Legyen széles termékskálád, a 100 Ft-os apróságtól (toll, sörnyitó) a hűtőmágnesen át a baseball sapkáig, mezekig, társasjátékokig, labdákig, DVD-kig. Hogy aki akar, költhessen keveset, de költhessen sokat is. Legyél képes mindenkinek adni valamit, és lehetőleg valami egyedit.

Legyen sok büfé standod. Ne kelljen várni a sörre. És legyen könnyű jegyet venni a következő rendezvényre, mi több, legyen könnyű bérletet váltani az egész szezonra. Itt és most.

Ne félj pénzt csinálni: nem ördögtől való. Ha jó a kínálatod, és megfelelő hangulatba tudod hozni a közönséged, akkor boldogan fogja kinyitni a pénztárcáját. Mert az embereknek van pénze arra, amire akarják (a héten is, számomra teljesen érthetetlen módon, az úgynevezett gazdasági válság kellős közepén, többszázan álltak sorba LED TV-ért az egyik műszaki áruházlánc új üzletének nyitásakor). A te dolgod az, hogy elérd, a látogatóid valóban akarják azt, amit adsz nekik.

Hogy rendezz sportrendezvényt 2011-ben? Így. Tudatosan.

Tudom, az ördög a részletekben lakik, ezért az elkövetkező posztokban alaposabban meg fogom vizsgálni az egyes lépéseket, és adok majd konkrét ötleteket, tippeket is, amit magaddal vihetsz. Persze, ha nincs időd/kedved kivárni, amíg ezek az újabb cikkek megjelennek, keress bátran. Biztosan lesz pár kreatív ötletem a számodra.

...ajjaj, majdnem elfelejtettem.

Van még egy extra kérdés is, amely idehaza nagyon gyakran kimarad a sportrendezvények megvalósításából. Látod, én is majdnem kifelejtettem a posztból. Ez a hab a tortán, a pont az i-n, a bónusz kör. A profizmus maga.

Az ugyanis, hogy miként tudod utánkövetni a rendezvényedet. Mit értek ezalatt? Azt, hogy az egyszer megszerzett, kiszolgált és elkápráztatott látogatót hogyan tudod hosszú távon is elkötelezett fogyasztóvá varázsolni. Itt kezdődik az, amikor a sportszervezeted lassan elkezd átalakulni, és egyre inkább hasonlatossá válik egy profi céghez. Elkezdődik ugyanis a tudatos ügyfélkezelés, a kontakt adatbázis építése, az ügyfelek rendszeres megkeresése, testreszabott ajánlatok kialakítása. És egyszercsak rájössz, hogy amit csinálsz, gyakorlatilag ugyanolyan, mintha bármilyen más termékkel foglalkoznál. Ahogy a Videoton FC marketing igazgatója, Várkonyi Ádám mondta a Sportmarketing Újragondolva Meetup-on, az ő termékük a foci, amely ugyanolyan termék, mint bármi más. Árulhatnának akár arckrémet is. De szerencsére nem azt árulnak. Azért a foci mégiscsak izgalmasabb, nem?

Egy szó mint száz, a sportrendezvény rendezés, ha jól csinálod, összetett és komplex feladat, amely azonban sokkal több sikert tud hozni, mint amennyit manapság hozni szokott. Rajtad áll, hogy kiaknázod-e a benne rejlő potenciált. Mi azért vagyunk, hogy segítsünk neked ebben.

Egyetértesz? Vitatkoznál? Tedd meg itt, a kommentekben!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing rendezvény pénz ötletek tippek tanácsok sales sportmarketing merchandising sportmenedzsment

4 milliárd dollár. Illetve...

2011.11.14. 23:14 NagyBandor

4 milliárd dollár. Ennyiről zajlik a vita az NBA-ben, és emiatt van most a lockout. Ám, ha nem vigyáznak, lesz még ez a torta kisebb is. Sokkal kisebb.

4 milliárd dollár 1%-a is rengeteg pénz. Nem csoda, ha pár százalékon huzakodnak már jó ideje a klubok tulajdonosai és a játékosok. Volt már mindenféle ajánlat, az 50-50%-os megosztástól kezdve a 47%-ig, 51-ig, 52,5-ig. Óriási a tét: minden egyes százalék csaknem 10 milliárd Ft-ot jelent. És a megállapodás tíz évre szól, így minden százaléknak még nagyobb jelentősége van. Érthető tehát, ha nehezen születik megállapodás.
 
Ami viszont kevésbé érthető, az a brand rombolásának ára, amit szemmel láthatólag senki nem vesz figyelembe. Jelen pillanatban az NBA-ről szóló hírek mindegyike negatív: sikertelen tárgyalások, elmaradt meccsek, vitatkozó felek, bíróság. Hiányoznak a sikersztorik, nem születnek új hősök, a raktárban porosodnak az új szezonra élesített cipőmodellek.
 
A baj egyre nagyobb: egy minapi felmérés szerint az 1,179 megkérdezett 76%-a azt válaszolta, nem hiányoznak neki az NBA meccsek. Ráadásul a gazdaságilag igen potens 30-44 évesek között ez az arány 83%! És biztosak lehetünk abban, hogy ez még nőni fog, ha, miként a mai hírekből tűnik, teljességgel elmarad a szezon.
 
Egy, a nemzetközi kosárlabdában igencsak bennfentes ismerősöm, Lóránt András szerint lehet szándékosság is a lockout időzítésében: az eleve csökkenő érdeklődést látva így akarják kiéheztetni a szurkolókat, hogy amikor újra beindul a gépezet, nagyobb legyen az igény a fogyasztók részéről.
 
Jómagam ugyanakkor inkább úgy látom, az efféle akciókkal az NBA még jobban amortizálja a brand értékét, ami kedvez a „helyettesítő termékeknek”: elsősorban az MLS-nek és az NHL-nek, amelyek berobbanva a keletkezett űrbe, elszipkázhatják az izgalmakra kiéhezett publikumot. Nem beszélve a hoppon maradt szponzorokról, akik egy dolgot egészen bizonyosan gyűlölnek: a bizonytalanságot. Ennél fogva gyorsan át fognak pártolni azokhoz a sportokhoz, amelyek biztosan szállítani tudják számukra a nézőket.
 
Kíváncsian várom a fejleményeket, és azt, vajon az 1%-okon vitatkozó felek észreveszik-e, amikor elkezd kicsúszni a kezükből a 4 milliárd dollár 5-10-20%-a.

 

Update, november 15.: A MillerCoors és a Frontier Airlines felfüggesztette a szponzori pénzek kifizetését az NBA csapatoknak. Úgy látszik, az élet (és a szponzori logika) igazolja a fentieket...

 

Szólj hozzá!

Címkék: brand felmérés elemzés dollár kosárlabda nba lockout sportmenedzsment

Kód a fejre

2011.11.11. 21:42 NagyBandor

Megszokhattuk már, hogy a Betfair igen bátor, ha marketingről van szó. Most épp focisták frizuráját használta reklámfelületként.

Az FA Cup Angliában hihetetlen presztízzsel bír a futballcsapatok és a nézők körében. Ezt használta ki a Betfair, amikor a Bromley FC-vel különleges szponzori megállapodást kötött.

A támogatásért cserébe a játékosok frizurájába QR-kódot nyírt egy bevállalós fodrász. A kód a Betfair mobil fogadási oldalára vitt, ahol a szép számban megjelent szurkolók egyből fogadhattak is az eseményre.

Arról sajnos nincs információm, hogy milyen forgalmat bonyolított a Betfair az adott meccsen, mindazonáltal az ötlet megint ütős, egyedi.

Úgy látszik, a Tevez-es történet (lásd itt) nem egyedi eset volt a Betfair-nél: ismét sikerült valami kreatívval előrukkolniuk.

OK, személy szerint nálam még mindig a bikinis QR-kód viszi a pálmát, de azért ez is nagyon rendben van. Kíváncsi vagyok, a Szerencsejáték Zrt. mikor vetemedik hasonlóra :)

Szólj hozzá!

Címkék: marketing foci futball ötletek ötlet haj labdarúgás kreativitás aktiválás példák betfair qr kód qr

Hogyan ne rendezzünk 2011-ben világversenyt?

2011.10.28. 08:15 NagyBandor

A 2011-es korfball világbajnokság lehetőséget ad arra, hogy áttekintsük, hogyan NE rendezzünk 2011-ben világversenyt. Persze negatívumokból nehéz építkezni, ezért a poszt hamarosan megjelenő következő része ötleteket ad majd ahhoz, hogyan tudsz felpörgetni egy effajta eseményt.

 
2011, Kína, Shaoxing, 9. korfball Világbajnokság. 16 csapat egy 5 milliós városban, és egy sport, amely egyre növekszik. Immár 59 országban játsszák, a célja az olimpiai programba kerülés, és csak Kínában az elmúlt 7 esztendő alatt több ezren kezdtek el korfballozni az ország 7 tartományában. Gondolhatnád, hogy minden adott egy pörgős, vonzó, izgalmas világeseményhez.
 
De tévednél. A helyszínen járva az lenne az érzésed, hogy az IKF (International Korfball Federation, Nemzetközi Korfball Szövetség) egy vicces szerepjátékot játszik. Az olimpiai programba kerülés célja olyannyira magával ragadta az elnökséget, hogy azon kezdtek gondolkodni, hogyan jelenhetett volna meg a korfball a korábbi olimpiákon.
 
Például az 1980-as moszkvai olimpián. Merthogy a VB-t elnézve tényleg az az érzésem, hogy egy időgépbe ültem, amely visszarepített 31 évvel a múltba. Welcome to the past of sport event organization!

Nézzük, melyek a legfőbb hibák, vagyis, hogyan NE rendezzünk világversenyt 2011-ben:
 
1. Arculat
 
 
Az esemény arculata nincs kitalálva. A VB logo-ja (a fenti kép bal oldalán) korszerűtlen, ronda, semmitmondó, a használt színek tompák, érdektelenek, zavarosak. A logo körüli „aláfújás” 20 évvel ezelőtt minden bizonnyal nagyon modernnek számított volna. Vagy már akkor is ciki volt?
Persze miért csodálkozzunk, ha látjuk, hogy az IKF logoja (jobb oldalt látható) önmagában is a 80-es éveket idézi (a logojukat tényleg leginkább a moszkvai olimpián tudom elképzelni), ráadásul a szövetség arra sem ügyel, hogy a VB nyitóünnepségén az óriáskivetítőn a logo ne torzítva, megnyomorítva jelenjen meg (elnézést a kép minőségéért):
 
 
Egyértelműen látszik, hogy az IKF nincs tisztában azzal, mennyire fontos eleme a brand-építésnek a vizualitás (erről lásd a Sportsmarketing.hu cikkét itt). Egyáltalán: az IKF azt sem érti, mennyire fontos közösségteremtő erő és brandépítési lehetőség egy jól megszervezett, és a közönség felé jól tálalt, jól eladott VB.
 
2. Honlap
A honlap a logo-hoz illően korszerűtlen, csúnya, a rajta található információ rosszul strukturált, hiányos. Nincs live stream, RSS, facebook-applikáció, twitter-fal, nem frissülnek az eredmények, interakció helyett Vendégkönyv van, amelynek a bejegyzéseire nem válaszolnak.
Egyáltalán, az egész honlapról az az érzésem, hogy a szervezőkről szól, nem a fogyasztóknak. Sajnálom, de engem nem érdekel az önkéntesek mobilizációs meeting-je, és nem érdekel, Shaoxing alpolgármestere megtekintette-e a szervezési munkákat. Belügy, abból is az unalmas fajta. Ami érdekelne, hogy hogy állnak a meccsek, kik a gólszerzők, melyek az izgalmas sztorik a helyszínen. Ezeket a honlapról sajnos nem tudom meg.
Valószínűleg a nyitóoldal botrányos zenéje is ennek szellemében kerülhetett fel rá: valamelyik főszervező kedvence lehet a Modern Talking dal e remekbeszabott feldolgozása...
 
3. Hangulat
A nyitórendezvény korrektül hozta a legutóbbi kínai pártkongresszus hangulatát a tribünnel, a programokkal, a szónokokkal és a szónoklatokkal. A legjellemzőbb pillanat az volt, amikor a nyitóünnepély első számát a helyi táncosok és pop-sztárok úgy adták elő, hogy közben a közönségnek végig hátat fordítottak, miközben a vörös tribün felé fordultak, végig a „fontos embereknek” énekeltek:
 
 
Értem én, hogy fontos ember a tartományi párttitkár, sőt, az IKF elnöke is majdnem annyira, de a legfontosabb az egész történetben mégis én vagyok, a közönség. Ha nekem hátat fordít egy esemény, akkor (hosszú távon) nem lesz sikeres.
 
4. Merchandising
A VB két sportcsarnokában egyetlen, eldugott, szegényes standon lehet merchandising termékeket vásárolni. Van póló, pulóver, toll, kulcstartó. Az áruk tálalása lehangoló, az árak például kis firkált cetliken vannak kiírva, és egyetlen férfi áll az asztalkánál, de ő sem mindig. És, bár nagyon kedves, de angolul például egy szót sem beszél.
 
 
A két sportcsarnok egyikében sincs büfé (igaz, a belépéskor, miután elvették a magaddal hozott italokat, kapsz egy üveg ásványvizet). Ilyen módon a közönség éhes és szomjas, a szervezői gárda pedig szegény marad.
 
5. Média
OK, tudom, hogy Facebookos megjelenséről Kínában nem érdemes beszélni (hiszen blokkolva van az oldal). De akkor is szomorú, hogy a szervezők mennyire a 80-as években ragadtak. A helyi újság írt az eseményről, sőt, a helyi TV is forgatott, de gyakorlatilag nulla az internetes megjelenés. Nincs live stream, nincs Foursquare bejelentkezés, nincsenek friss eredmények. Az esemény a közösségi médiában gyakorlatilag nem létezik.
 
6. ...és még pár baki
Beszéltünk már a logo-ról. Az egy dolog, hogy ronda, meg hogy korszerűtlen. De hogy sikerül még egy durva helyesírási hibát is rajta hagyni, az már egészen vicces:
 
 
...megtaláltad, hol a hiba?
 
És a végére egy csemege: apróságnak tűnik, de nem az. Az IKF honlapján, amikor az ember rámegy az 59 korfball országról szóló részre, érdemes megnéznie az oldal címét:
www.ikf.org/ikf/58-korfball-countries Mondhatnánk, ez csak egy fránya apróság. A gond csak az, hogy ezek az apróságok határozzák meg, mennyire lesz eladható egy sportesemény, vagy egy sport. És ezek miatt érzem magam úgy, mint akit visszarepítettek a moszkvai olimpiára. Tényleg azt várom, Misa mackó mikor köszön rám valamelyik sarkon...
 
...ezzel időutazásunk átmenetileg véget ért. A poszt következő részében (1-2 = 23, a szerk. napon belül) azt nézzük meg, hogy lehetne megrendezni ezt az eseményt akkor, ha nem a 80-as olimpia hangulatát szeretnénk visszaidézni, hanem egy korszerű, 21. századi sporteseményt kívánnánk megvalósítani, amely eladható áruként csomagolja be az amúgy izgalmas, érdekes, egyedi terméket, a korfballt.
 
Addig is: neked milyen ötleteid vannak, hogyan pörgetnéd fel a 9. korfball Világbajnokságot (vagy a saját sportrendezvényeidet)?
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing vb facebook rendezvény ötletek elemzés értékesítés tippek logo akciócsoport 2011 példák merchandising korfball foursquare shaoxin

1000

2011.10.25. 11:21 NagyBandor

 
 
A Sportmenedzsment Akciócsoport blog elérte az első mérföldkövet. Tegnap a PI (page impression) számláló átlépte az 1.000-es értéket.
 
Tudom, tudom. Ez még nem nagypályás szint. Rendes blogok naponta 4-5.000-es PI-t generálnak. Mégis, örülünk neki. Amikor elkezdtük, fogalmunk sem volt, van-e érdeklődés a blog iránt, érdekel-e benneteket ez a kissé elvont, és idehaza gyerekcipőben járó téma. Még most sem tudjuk :), de annyit legalább már látunk, hogy a bejegyzéseket nem kizárólag magunknak írjuk.
 
Az eddigi legnépszerűbb bejegyzések a Sportágválasztóról szóló elemzések (ez és ez - naná, felkerültek a Sportágválasztó honlapjára is), valamint a QR-kód kreatív használatáról szóló (ez - naná, a női hátsók mindig népszerűek...) voltak. Szerettétek még azt a posztot is, amely 7 komoly kérdést tett fel saját sportszervezeteitekről (itt olvashatod el újra).

Bár nem terveztük, de sikerült kisebb vihart is kavarnunk a gótikus hastáncosok körében, akikkel a nyilvános kommentek mellett emailben is megbeszéltük, ki mit gondol a Sportágválasztós cikkről.
 
Meglepően kevesen kattintottatok viszont az arany generációról szóló posztra (erre, ni - úgy látszik, nem sikerült jól megírnom, jóllehet fontos kérdésnek tartom), amely egy holland példán keresztül érvelt amellett, hogy érdemes a sportklub környékén tartani az idősebb játékosokat. És egyértelműen nem szerettétek az Idegen tollak című cikk-válogatást más hazai honlapok általunk jónak tartott írásaiból.
 
Mivel most a Sportmenedzsment Akciócsoport Kínába utazik a 9. korfball VB-re (a honlap és a logo önmagában megér egy cikket - a kedvencem a nyitóoldalon a zene, amely egyrészt rémes, másrészt szaggat...), a következő posztok vélhetően onnét érkeznek majd. Kíváncsi vagyok, találunk-e ott érdekes poszt-témákat, követendő példákat vagy épp irritáló megoldásokat a sportmenedzsment területén.
 
Addig is: neked melyik az eddigiek közül a kedvenc blog-bejegyzésed?
 

Szólj hozzá!

Címkék: blog cikk pi cikkek akciócsoport hastánc 1000 korfball nagy sportágválasztó sportmenedzsment akciócsoport page impression

Kukásautó marketing

2011.10.23. 21:55 NagyBandor

Tevez mezeket gyűjtő kukásautót indított útnak Manchesterben a BetFair fogadóiroda, meglovagolva a futballistát övező botrányt. Érdemes az akciót sportmarketing szempontból is végiggondolni.

Tevez-mezeket gyűjtő kukásautó járta Manchester utcáit, majd parkolt le az Old Trafford stadionnál a két városi rivális mai meccse előtt. Mivel Tevez mindkét manchesteri klubban játszott, és a szurkolókban mindkét helyen rossz szájízt hagyott maga után, adta magát az ötlet, hogy a BetFair alkalmat adjon a szurkolóknak a megvásárolt 32-es mezektől való megszabadulásra. A fogadóiroda egyszerű, brutális és egyben szellemes megoldást választott: aki akarta, kidobhatta mezét a Trash your Tevez shirt feliratú kukásautóba.

Eddig a hír. Miért érdekes mindez sportmenedzsment szempontból?

  1. Látszik, hogy a sport akkor is reklámértékkel bír, ha épp negatív hírekkel szolgál. A BetFair ezen akciójával egyrészt hatalmas publicitást kapott, másrészt megerősítette a szurkolókban ’bevállalós, eredeti’ imidzsét.
  2. Az eset óriási kihívás elé állította Carlos Tevez menedzsmentjét, és a vizsga igazolta: nem csak a játékossal vannak problémák. A menedzsment krízis-kommunikációból, márka-építésből (értsd: a Tevez-márka építéséből) megbukott. Jómagam nem találkoztam semmiféle olyan kommunikációs kísérlettel, amely révén a kigúnyolt futballista stábja megpróbálta volna visszavenni az irányítást az események fölött. A játékos Facebook oldala (amelynek jelen pillanatban 2.339.785 követője van – kíváncsi vagyok, a szám hogyan alakul a következő napokban) említést sem tesz az esetről, és ami még rosszabb, nem is kínál semmiféle fajsúlyos alternatív témát, amelyről a fan-ok beszélhetnének.
  3. Újabb bizonyítékát láttuk annak, mennyivel bevállalósabb az angol reklám-piac. Egy efféle akció idehaza bajosan menne át a jóváhagyási körökön.
  4. Kiderült, milyen jól sáfárkodik a marketing büdzsével a BetFair. Az akció összköltsége kukásautó-bérléssel, videokészítéssel, minden mással együtt aligha érte el az párezer fontot, az elért hatás ugyanakkor igen magas: csak a mérkőzés napján 75.000 szurkoló láthatta a kukásautót a stadion előtt, és akkor még nem beszéltünk az elért média-felületekről. Ilyen módon az akció ROI-ja mindenképpen kiemelkedő.
  5. Látszik, hogy a BetFair-nél profik dolgoznak: a gonosz akció mellé odatették a jótékonysági elemet is (a kidobott mezeket Argentínába szállítják és kiosztják a rászorulók között). Ilyen módon előre levédték magukat a lehetséges támadásokkal szemben. Szemtelen, de profi megoldás.

Te kinek a mezét dobnád örömmel a kukába?

 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing kampány foci facebook elemzés mez labdarúgás tevez példák betfair sportmarketing

Találkozzunk élőben!

2011.10.21. 23:44 NagyBandor

Másodszor rendezi meg a Sportsmarketing.hu csapata a Sportmarketing újragondolva meetup-ot. Bár az ötlet és a rendezvény sajnos nem az enyém (úgy értem, bárcsak nekem jutott volna eszembe...), örömmel hirdetem, mert végre van egy hely, ahol életszagú, friss, érdekes előadásokat hallhatsz a sportmarketing témakörében.

 
A téma ezúttal a sportszervezetek és a sportban érdekelt márkák PR tevékenysége és márkaépítési stratégiája lesz.
 
Az előadók az alábbi témákat elemzik majd:
  • miért speciális a sport területe a branding szempontjából, 
  • milyen kreatív lehetőségek léteznek a pozitív asszociáció kiváltására, megerősítésére az egyéni sportolók, a csapatsportok és a kereskedelmi márkák számára,
  • melyek a piacvezető hazai gyakorlati megoldások. 
Mivel a múltkori alkalommal számos jó, gyakorlati példát láttam, nagyon bízom benne, hogy most is instant ötletekkel bombáznak majd az előadók:
  • Rácz Felix, a Felix Promotion Menedzseriroda alapítója és vezetőj
  • Várkonyi Ádám, a Videoton FC kereskedelmi és marketing igazgatója
  • Büttl Krisztián, a Red Bull marketing managere
  • Horváth Vanda, a Ringier Sport Network marketing vezetője
  • Náray Vilmos, a Live PR és a Live Sport ügyvezetője
  • Lóránt András, FIBA licenszes sportmenedzser
  • és a meetup moderátora, Jagodits Rómeó, a Magyar Futballmarketing Műhely alapítója.
A második Sportmarketing újragondolva meetup időpontja 2011. november 10., 14:00–17:00 óra, helyszín a Mu Színház, Budapest, XI. Kőrösy J. utca 17.
 
További részleteket, jelentkezési lapot itt találsz.
 
Jómagam biztosan ott leszek, ahogy ott lesz még egy csomó izgalmas ember, rengeteg újszerű gondolattal. Hogy az előadások után kivel miről beszélgetsz, már rajtad múlik.
 
Gyere, légy részese a pezsgésnek: ez a meetup műfaj lényege!
 
 
UI: e sorok írójaként egyetlen érdekem fűződik ahhoz, hogy te is ott legyél: az, hogy szeretek nyitott, a sportgazdaság iránt érdeklődő emberekkel találkozni, beszélgetni. Más érdekem nem fűződik a rendezvényhez, nem ezért ajánlom. Hanem mert tetszett az előző, és mert biztos vagyok benne, hogy a szervezői csapat most is hasznos programot pakol majd össze.
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing klub rendezvény szponzor szponzoráció meetup sportmarketing sportmarketing újragondolva meetup

Egy zseniális szponzorkereső videó

2011.10.20. 20:43 NagyBandor

Egy kanadai síelő megtanít szponzort keresni.

Rövid leszek. Szponzorként szívesen dolgoznék együtt Mike Janyk-kal, mert profi, érti, miről szól a szponzoráció, mert -minden bizonnyal- élőben is ilyen kreatív, és mert tudja, hogy ahhoz, hogy szponzort találjon, neki is be kell fektetnie: időt, energiát, kreativitást, pénzt.

Nézd meg szponzorkereső videóját itt:

 

 

A tiéd van ilyen ütős?

 

Szólj hozzá!

Címkék: pénz szponzor ötletek tippek szponzoráció kreativitás példák mike janyk janyk sponsor pitch

7 tanács a QR kód okos használatához

2011.10.20. 09:55 NagyBandor

A QR kód az új hype. Nyugat-Európában már szinte nincs plakát nélküle. A marketing új csodafegyvere (pár hónapig legalábbis biztosan). Mivel egyszerű és olcsó, saját sportszervezeted népszerűsítésére is jól felhasználhatod. Nézzük, hogyan.

Hamarosan itthon is elözönlenek majd minket a kis fekete-fehér négyzetek (már most is egyre több van belőlük). Az emberek bőszen fényképezik majd őket, és kíváncsian várják, milyen extra információt kapnak általuk. Feltűnnek majd szórólapokon, plakátokon, épülethálókon, mindenhol. A bátrabbak egészen érdekes helyekre is felteszik majd őket. Kreativitás kérdése az egész.

A QR (Quick Response) kódok lényege, hogy a két-dimenziós mátrixban gyakorlatilag bármilyen típusú információ tárolható, ráadásul nagy mennyiségben. Megfelelő dekódoló szoftverrel pedig az adatok gyorsan kinyerhetőek. Mivel manapság egyre többek zsebében lapul okostelefon, a QR kódok értelmezése nem okoz gondot. Így az okostelefon-tulajdonosokat gyorsan elláthatod információval, például egy linkkel, amely a honlapodra (vagy egy külön kialakított landing page-re) visz.

Az pedig, hogy a látogató ott mit talál, a kreativitásodra van bízva. De a QR kód alkalmazása is. Az eddigi, általam ismert legkreatívabb QR kód kampányt angol strandröplabdás hölgyek segítségével egy angol fogadóiroda futtatta: a hölgyek bikinialsójának hátsó részére (igen, a lányok fenekére) helyezték el a QR kódot.

Most őszintén, te kihagytad volna a lehetőséget, hogy lefényképezd?

Annak érdekében, hogy a QR kódok felhasználása megtérüljön, érdemes pár szempontot szem előtt tartanod.

1. Ragadd meg a figyelmet

A QR kód egyelőre új, trendi, izgalmas. Nincs okod elrejteni, sőt: érdemes látványosan feltüntetni marketing anyagaidon, hogy a célközönséged lássa, haladsz a korral.

2. Figyelj a használhatóságra

Ha QR kódot használsz, figyelj arra, hogy értelmezhető (leolvasható) legyen. A nyomda legyen képes jó minőségben kinyomtatni, a plakáton legyen elég nagy a mérete ahhoz, hogy telefonnal leolvasható legyen. Ha pedig még nagyobb méretben alkalmazod (pl. stadionban vagy épülethálón), figyelj oda arra, hogy ne legyenek zavaró körülmények (pl. a szél ne tudja úgy fújni a hálót, hogy a kép értelmezhetetlen legyen, legyen elég távolság arra, hogy a közönség lefényképezze a kódot – ha nem fér bele a kód az okostelefon optikájába, hiábavaló volt a háló elkészítése).

3. Mobilizálj általa

Ha a QR kód a honlapodra mutat, ott lehetőleg izgalmas, érdekes tartalom várja a látogatót. Érdemes elgondolkodnod azon, hogy egy külön landing page-et hozz létre e célra, illetve feltétlenül érdemes mobilra optimalizált oldalt is készítened. Ne feledd: a QR kód egyelőre izgalmas eszköz, olyanok játékszere, akik szeretik az újat, a pöpec technikai megoldásokat. Éppen ezért nekik kell izgalmas tartalmat nyújtanod, amiért, úgy érzik, megérte dolgozniuk. Hisz ne feledd, a QR kód csak akkor működik, ha a felhasználó hajlandó dolgozni vele – lefényképezi, megfejti. Márpedig ha dolgozott, joggal várja el, hogy cserébe értéket adj neki.

4. Adj valamit azoknak is, akik nem tudják használni a kódot

Azért nincs mindenkinek még okostelefonja, illetve a telefonján QR kód olvasója. Legyen alternatíva, amelyet azok is használhatnak, akik a QR kódot nem tudják (tudod, senkit nem hagyunk az út szélén...). A QR kód mellett tehát tüntess fel szöveges üzenetet, kiírt honlapcímet, telefonos elérhetőséget is.

5. Kövesd, elemezd

A kódban helyezz el tracking-et (nyomkövetést), hogy lásd, mikor és hogyan használják a látogatóid a QR kódot. Ez sokat segíthet majd a következő kampányodnál.

6. Rövidíts

Használj link rövidítést (pl. tiny URL). Minél rövidebb a link, annál egyszerűbb lesz a belőle kreált QR kód, vagyis annál egyszerűbben lesz leolvasható az okostelefonokkal, és annál kisebb a hiba esélye téves beolvasás miatt.

7. Tudd, mire használod

És persze, mielőtt mindebbe belevágsz, kérlek, döntsd el, miért jó neked mindez, mit kezdesz az ilyen módon szerzett látogatóiddal. Nincs rosszabb, mint amikor egy trendi ötlettel felcsigázod a célközönséged tagjait, akik lelkesen használják a QR kódot, majd egy unalmas, vacak, értelmetlen oldalra jutnak, ahol nem találnak semmiféle, számukra érdekes tartalmat. Ebben az esetben a QR kódod igen hamar kiérdemli az LQR kód minősítést...

OK, készen állsz. Kitaláltad már, hol fogod felhasználni ezt az új, trendi marketing eszközt?
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing kampány kód ötletek tippek okostelefon tanácsok kreativitás példák qr

Az arany generáció

2011.10.17. 16:46 NagyBandor

Ebben a posztban a sportszervezetek működtetésének arany generációjáról írok. Azokról, akik itthon sajnos nagyon sok esetben eltűnnek, nincsenek jelen a klubok, szövetségek életében.

 
Álmos vasárnap reggel Hollandiában. Ezúttal nem Surhuisterveenben vagyunk, hanem Rodenben. Szintén nem az a kimondott Manhattan, de egy nagyon jópofa, szerethető hely remek emberekkel, sok lelkes sportolóval. Van squash, gyeplabda, íjászat, foci, uszoda, meg persze korfball (a persze arra vonatkozik, hogy e sorok írója elsősorban ennek a sportnak hódol). És még egy csomó más sportolási lehetőség.
 
 
Most épp a Noordenveld és az OKO játszik egymással. Felnőtt 4. csapatok. Csak azért nem nevezném öregfiúk-ligának, mert a korfball vegyes sport, tehát a játékosok felére biztosan nem illik az „öregfiúk” megnevezés. Az „öreglányok”-nak pedig nem kimondottan pozitív a kicsengése. Maradjunk annyiban, hogy a pályán igen rutinos játékosok küzdenek egymás ellen. Ha összeszámolnánk, a játékosok hány éve korfballoznak összesen, könnyedén összejönne egy fél évezred.
 
Ne félj, nem a meccsről fogok írni. Nincs is sok, amit írhatnék: a Noordenveld 5:7-es félidő után 14:12-re nyert. A többit fedje jótékony homály.
 
Ami viszont érdekes, az az, hogyan teremti meg a klub annak a lehetőségét, hogy az idősebb játékosok is játszhassanak. Az a generáció, amelyik itthon sokszor kikopik a sportszervezetek életéből.
 
Az első, evidensnek tűnő pont, hogy van a klubnak negyedik csapata. Egy csapat, ahol a negyven feletti, sőt, akár ötvenes, még lelkes játékosok együtt játszhatnak a szülésből visszatért anyukákkal. Itt már sokadlagos az eredmény: a lényeg a mozgás, a közös élmény, a csapathoz tartozás ténye. Ez az igazi rekreációs sport. Heti egy edzés, ami sokszor közös sörözgetésbe torkollik a kantinban (figyelsz, ugye? Bevétel...). Hetente egy meccs. És utána a nagy elemzések, egy kávé mellett: mit lehetett volna máshogy csinálni a meccsen.
 
A második, hogy a klubházban van, aki vigyázzon a gyerekekre. Persze kialakítottak egy játszósarkot, és van két önkéntes. Az egyik a pult mögött áll, a másik pedig a gyerekeket pesztrálja. Közben anyuka nyugodtan futhatja a ziccereket.
 
A harmadik, hogy vannak olyan aktivitások is, amelyek azokat szórakoztatják, akiknek már nem megy annyira a futás, vagy akik már nem tudnak lehajolni a labdáért. Nordic walking botok, petanque, kártya, frizbi: mindenki megtalálhatja a kedvére való időtöltési formát.
 
(Mellkézönge, de nagy üzleti lehetőség és nagy kihívás egyébként az, hogy miként lehet ezeket az embereket az eredeti sportjukra minél jobban emlékeztető mozgásformákba bevonni. Módosított szabályok, eszközök, pálya – ezek mind megoldást jelenthetnek a baby boomerek generációjának aktívan tartásához. A te sportodban meg van már oldva, hogy idősebbek is biztonsággal űzhessék?)
 
Miért jó ez? A klub magához köt egy olyan generációt, amelyik rengeteget tud segíteni:
 
  • Már befutottak az üzleti életben, tehát potenciális szponzorok. Felépítették a cégüket, és szeretnének tenni a közösségért, vagy olyan pozícióba jutottak egy nagyobb vállalatnál, ahol dönthetnek arról, kit támogasson a cég.
  • Önkéntesek, hasznos tudással a fejükben, hiszen a szakmájukban is már sok esetben vezetők, húsz év tapasztalattal.
  • Ők lehetnek a klub vezetői. Tudásuk, kapcsolatrendszerük megvan hozzá, és már nem játszanak, edzenek olyan aktívan, mint korábban.
  • Mentorként is funkcionálhatnak: terelgetik a fiatalokat, segítik őket az edzői, szervezői munkában.
  • Ahogy idősödnek, és pl. útra indítják a gyerekeiket, idejük is megint egyre több lesz, amit a klubra fordíthatnak. Vagyis lesznek önkéntesek, akik (egyre több) szabadidejükben beállnak a pult mögé, akik edzőként dolgoznak, és akik irányítják a munkálatokat, amikor ki kell festeni a klubházat. Sőt, akár szponzorként festéket is adnak hozzá.

Nálunk mi a jellemző? A klubban ugyanaz a szertáros, az elnök meg az állványcipelő ember is, aki persze játszik is. Nem csoda, hogy nem marad idő a gyerekekre vigyázni, vagy éppenséggel pénzt termelni a klubnak (pl. a büfében), amíg kint zajlik a meccs.

Te mivel próbálkozol, hogy magadhoz kösd ezt az arany generációt?

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: önkéntes klub hollandia ötletek elemzés tippek példák roden bevonás korfball önkéntes menedzsment noordenveld

7 kérdés, amelyre érdemes tudnod a választ

2011.10.13. 09:57 NagyBandor

Van 7 kérdés és egy csomó, hozzájuk tartozó alkérdés. Ha tudod rájuk a választ, akkor valószínűleg a sportszervezeted is hatékonyan működik. Ha nem, ideje elkezdened törni a fejed.

Nem szaporítom a szót. Lássuk a kérdéseket:
 
1. Mi a sportszervezeted küldetése?
Mit ad a világnak a sportszervezeted azáltal, hogy létezik? Mi hiányozna a világból, ha nem létezne?
 
2. Ismered a közösséget, amelynek sportszervezetként része vagy?
Kikből áll, kik a fő véleményformálói, melyek a közösség legfontosabb problémái, mik az összetartó erők, a közös értékek? Mire vágynak a közösség tagjai? Hogy élnek? Milyen korúak? Hogyan tudod elérni őket? Milyen az anyagi helyzetük? Hová járnak szórakozni?
 
3. Kikből áll a sportszervezeted vezetői csapata?
Te magadból? Milyen kompetenciák vannak jelen a csapatban? Melyek hiányoznak? Elegen vagytok? Minden feladatnak van gazdája?
 
4. Mi a sportszervezeted fő üzenete?
Mit akarsz a világ tudtára hozni? Meg tudod fogalmazni egyetlen, frappáns mondatban? Mi az üzeneted a közösséged tagjai felé? És a szponzorok felé? Hogyan szólítod meg a potenciális utánpótlásod tagjait?
 
5. Hogyan tartasz kapcsolatot az emberekkel?
Milyen eszközökezt használsz? Beszéled a nyelvüket? Érted, meghallod, amit mondanak? Minden csatornát bevetsz, hogy kapcsolatban maradj velük?
 
6. Hogy állnak a pénzügyeid?
Honnét szerzel pénzt? Minden lehetséges forrást feltártál? Minden lehetséges költségcsökkentési lehetőséget kihasználsz? Jól bánsz az erőforrásaiddal?
 
7. Hogyan mozgósítod az embereidet?
Mivel motiválod a munkatársaidat, az önkénteseidet? Hogyan veszed rá a szurkolóidat, hogy eljöjjenek? És a szponzorokat, hogy mögéd álljanak a támogatásukkal?
 
Tedd a szívedre a kezed: a 7 kérdésből hányra tudsz igazi választ adni? És ki segít, hogy a többire is megtaláld a feleletet?
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kérdések kérdés elemzés 7 sportmenedzsment checklist sportszervezet

Lelkes TF-esek akcióban

2011.10.08. 13:09 NagyBandor

A héten a TF-en volt jelenésem, a Sportrekreáció elmélet és módszertan MsC órán voltam zsüri.

A hallgatók egy-egy gyakorlati eseten dolgoznak csapatokban – egy működő vagy induló sportvállalkozást vizsgálnak meg sportmenedzsment-szempontból. A 4 hónapos munka célja, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg az adott vállalkozással kapcsolatban arról, hogyan működhetne az jobban, hatékonyabban, eredményesen. Most azt mutatták be, mire jutottak a helyzetfelméréssel, és annak alapján milyen projekttervet készítettek a decemberig hátra lévő időtartamra. Láttam pár nagy fába vágott fejszét...
 
A vizsgált sportvállalkozások köre széles, van köztük a zöld értékeket népszerűsítő sportklub, fitness terem (több is), jógastúdió, outdoor tréningeket tartó cég és önkormányzati sportszolgáltató.
 
Ami már most látszik, hogy különböző mértékben, de mindenütt van tere a javításnak, a friss ötleteknek. Remélem, a lelkes fiatalok független gondolatai, ötletei meghallgatásra találnak majd a sportszervezetek vezetői körében.
 
Megpróbálom a fiatalokat rávenni, hogy tapasztalataikat írják meg cikkben ide, a blogra, és persze megpróbálom meggyőzni a TF illetékeseit is arról, hogy ezeket a cikkeket számítsák be a kurzus értékelésébe. Az biztosan emelné a hallgatók lelkesedését, hogy érdekes cikkekkel gazdagítsák a blogot.
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: cikkek vizsgálat hallgató msc rekreáció tf sportmenedzsment

31-10-1. Káosz a Fradinál.

2011.10.06. 12:28 NagyBandor

Meddig fokozható a káosz a magyar fociban, illetve egyes futball klubokban? Egy apró bakiban, mint cseppben a tenger, benne van gyakorlatilag egy komplett elemzés arról, miért beteg a magyar foci.

Történt, hogy az FTC – Kaposvár Ligakupa meccsre (0:2) a Fradi tartalékkapusa olyan mezben lett nevezve, amelyet egyszer már visszavonultattak, ergó a szóban forgó mez futballmezként nem létezik (a részleteket lásd itt és itt). Az eset után Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke, egy érdeklődő szurkolónak az alábbi válaszokat adta a Facebookon: "Nem tudom, nem én vagyok a technikai vezető.", és "Most megtiltottam, hogy a 2 és a 12-es mezt bárki magára húzza! Tudja furcsa, hogy nekem ezzel kell foglalkoznom!"

Mivel ez az apró eset annyira zseniálisan tartalmazza mindazt, ami miatt a magyar foci nem része a modern, üzletileg értelmezhető profi sportok közösségének, úgy gondoltuk, megérdemel egy részletesebb elemzést.

1. Vezetési hiányosságok

Véleményem szerint egy vezető nem nyilatkozhat úgy, ahogy Kubatov úr tette. Vezetőként az ő felelőssége, hogy az egyes szakterületeken működő kollégái megfelelő minőségű munkát végezzenek. Ha ezt nem képes biztosítani, akkor nem jó vezető. Másodsorban, régen rossz, ha a vezetőnek meg kell tiltania valami olyan történést, aminek már eleve nem lett volna szabad bekövetkeznie. Ez tüneti kezelés, nem visz közelebb a valódi okok feltárásához. Kérdés, hogy az adott esetben megtörtént, megtörténik-e a valódi okok feltárása és a valódi probléma kezelése.

2. Adminisztrációs hiányosságok
 
Megfelelő adminisztráció birtokában az eset nem következhet be. Ha a készletnyilvántartás jól működik, akkor a 12-es mezt eleve meg sem lehet rendelni a klubnál. Legalábbis a csapat számára semmiképp.
 
3. Felelősségi körök tisztázatlansága
 
Természetesen lehet rendelni a Fradinál 12-es mezt: a szurkolói shop számára. Oda minél többet. De normálisan elkülönített felelősségi körök esetén a csapatmezeket nem ugyanaz rendeli meg (mivel az tipikus back-office tevékenység), aki a shop áruválasztékáért felel (sales és marketing tevékenység). Ilyen módon nem lehet átfedés a shopba szánt, illetve a csapat által viselt mezek között.
 
4. Ellenőrzési hiányosságok
 
Attól, hogy alsóbb szinteken valaki hibázik, még nem törvényszerűen következik be a hiba. Már amennyiben van megfelelően működő, a napi rutin részét képező ellenőrzési, jóváhagyási rendszer (folyamat).
 
5. Kommunikációs hiányosságok
 
Normális esetben egy ilyen bakit nem (csak) a Facebookon kommunikál a csapat, és főleg nem ilyen tartalommal. Az jó, hogy az elnök kapcsolatot tart a szurkolókkal, válaszol a kérdéseikre. Ez nyitottságot sugall, erősíti a bizalmat. Másrészt, a Fradi Facebook oldala jól menedzselt, kiemelkedik a hazai mezőnyből.
 (A Ferencvárosi Torna Club oldaláról ez már nem mondható el – tényleg, miért van kettő, melyik a hivatalos, és miért nem derül ki mindez az oldal nevéből?)
Ugyanakkor egyedül a Facebookon, kommentben kommunikálni az esetet hiba, pláne, ha elfogadjuk, hogy ez a baki valóban sokkal komolyabb hiányosságokra mutat rá. A hárítás és a megtiltás pedig, mint azt fentebb kifejtettük, nem feltétlenül a legjobb vezetői eszközök.
 
6. Futball-szakmai hibák
 
Eleve nem értem, mi ez a Ligakupa. Nincs rangja, nincs tétje, nincs értelme. De ha már létezik, akkor a Fradinak nem ciki hazai pályán kikapni a Kaposvártól? Nem célom lesajnálni a Kaposvár csapatát, de amikor a Fradi az NB I 13. helyezettjétől hazai pályán sima vereséget szenved, egyetlen szó jut eszembe: ciki.
 
7. Sportmenedzsment?
 
Az eset kapcsán ránéztem a Fradi honlapjára. A Focicsapat menüpont alatt 3 alpont található: játékosok, szakmai stáb, menedzsment.
A játékosok pont 31 főt sorol fel (külön vicces, hogy nincs köztük a Ligakupa meccsre nevezett Rigó Gábor). Ez eddig rendben van. A szakmai stábban a honlap szerint 10-en dolgoznak. Ez is OK.
Tippelj, hány főt sorol fel a menedzsment pont?
 
Bingó. 1-et, Haáz Ferenc technikai vezetőt.
 
31-10-1. Lehet, hogy ez a mez-mizéria valódi oka?

 

UI: mielőtt Fradista barátaim megsértődnek, nem a Fradi ekézése a célom. Sőt. Azt szeretném, ha a nagy múltú csapat újra eredményesen működne. Elemzésemmel pontosan az a célom, hogy egy aprónak tűnő baki kapcsán rámutassak, mely területeken kell újraszervezni a Fradit ahhoz, hogy újra a hozzá méltó eredményeket tudja elérni.

 

Szólj hozzá!

Címkék: klub foci káosz mez 12 labdarúgás ftc akciócsoport fradi példák sportmenedzsment

Idegen tollak

2011.10.04. 15:41 NagyBandor

Szerencsére egyre több olyan írás, blog, cikk olvasható idehaza és világszerte, amely gyakorlatiasan, érthetően, felkészülten elemez sportmenedzsment-típusú problémákat. Most pár olyan cikket válogattunk a hazai kínálatból, amely az elmúlt időben megragadta a figyelmünket. Remélem, számodra is tartogatnak érdekességeket.

 
 
 
 
 
 
Újra él a Pálya szélén blog! (reméljük, még sokáig!)
 
 

Neked milyen írások keltették fel mostanában az érdeklődésed?

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: cikkek akciócsoport hasznos linkek sportmenedzsment sportmarketing újragondolva meetup sportmenedzsment akciócsoport a pálya szélén

Nincsen tulipán tövis nélkül

2011.10.01. 21:17 NagyBandor

A hollandok nagyon tudják, hogyan lehet kiénekelni a pénzt a zsebedből úgy, hogy még boldog is legyél tőle. Nagyon értik a módját az eladásnak, egyszersmind szeretnek is eladni. Tudják, mi kell az egyszeri meccsre/buliba/rendezvényre járónak ahhoz, hogy kinyíljon a pénztárcája. Szedjük össze mi is, mitől lesz hatékony a sales tevékenységünk, mert itthon mindez még meglehetősen gyerekcipőben jár.

A hatékony értékesítéshez több tényező együttállása szükséges:

1. Előkészítés, logisztika

A rendezvények előtt alapos előzetes elemzéssel mérik fel a várható látogató-számot, fogyasztást, a fogyasztók várható mozgását, időbeni megoszlását, stb., és ehhez méretezik a kiszolgáló egységek számát. Ha kell, mobil sörcsapokkal, kitelepülő árusokkal emelik a kapacitást. És megtervezik a tömeg várható mozgását is, mert valahogy a telepített elárusító helyek mindig ott vannak, ahol az emberek könnyen beléjük botlanak. Ha meg valahol valamiből nincs elég, akkor be tudnak üzemelni egy tartalékot, tehát van B-tervük. (na jó, mobil WC-ből azért ott sincs mindig elég, így pl. a komolyabb party-sátrak környékén néhol magasba csap a vizelet-szag...)

2. Elérhetőség, sebesség

A hollandok tisztában vannak azzal, hogy a sportesemények nagyon kedveznek az impulzusvásárlásnak. A mérkőzés hevében, a felfokozott érzelmi állapotban sokkal könnyebben megveszel egy sálat, pólót, mezt. Viszont semmi nem tudja úgy megölni az impulzusvásárlást, mint az, ha várakozni kell. Ilyenkor időt adunk a racionalitásnak, hogy lebeszélje a potenciális vásárlót elhamarkodott tettéről.

Ezért van az, hogy egy rock-koncerten mozgóárusok járnak körbe az előadó cd-ivel, pólóival. Ezért számolják ki úgy a sörcsapok mennyiségét, hogy 1-2 percnél többet (!) még többtízezres koncerteken, mérkőzéseken se kell várni (ami a legjobb, hogy mégsem látni a pult mögött unatkozó eladókat: mindig mindenki pörög, de időben megérkezik az italod).

A kiszolgálás gyorsítását szolgálja a token-rendszer is. A nagyobb rendezvényeknek saját kibocsátású tokenjei, érméi vannak (lásd a fenti képet), amelyeket előre megvehetsz készpénzért, és a pultnál kizárólag ezekkel fizethetsz. Így egyrészt nagyon lerövidül a tranzakció időtartama, másrészt könnyebb elfogadtatni a magasabb árat is: nem 2 euro egy aprócska sör, hanem egy nyamvadt műanyag korong, azért meg úgysem kár...

3. A kiszolgálás minősége

Hollandiában a rosszkedvű, életunt eladó a kivétel. Nem mondom, hogy nincs ilyen, de ritka. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy jobban meg vannak fizetve a pult mögött állók, de véleményem szerint nem ez az elsődleges. Sokkal inkább a hozzáállás. Ahogy észrevettem, a hollandok szeretnek eladni, és tudják, hogy az eladás több mint gazdasági tranzakció: személyes viszony is. Ezért jár legtöbbször a kiszolgáláshoz pár kedves szó, rengeteg mosoly, mindkét fél részéről. Igen, lehet, hogy költöttek az eladó tréningezésére is. De az is biztos, hogy a tréning költsége igen hamar megtérül.

Fontos az is, hogy a tranzakciók túlnyomó többsége győztes-győztes kapcsolat. Vagyis az eladó nem valami gagyit akar rád sózni, hogy utána többé soha ne lássátok egymást. A hollandok tisztában vannak azzal, hogy a visszajáró, elégedett ügyfél a legjobb pénzkereseti forrás, és a leghatékonyabb reklám. Látod, én is itt áradozom róluk már több bekezdés óta.

4. Árazás, termékskála

A sportrendezvényeken széles skálán mozog a megvásárolható szurkolói termékek ára. Fél eurotól negyven-ötvenig vannak árucikkek, így már pár euroból is fel lehet szerelkezni, de a hard core fanok számára is mód nyílik a komolyabb pénzköltésre. A GasTerra Flames groningeni kosárlabda csapat esetében ez azt jelenti, hogy a legolcsóbb matricától a sálon át a játékos-mezig legalább húszféle ajándéktárgy vásárolható meg, természetesen sorbanállás nélkül, kedves, lelkes eladóktól. Aminek különösen örül az ember, főleg, ha a meccs maga amúgy rémesen alacsony színvonalú.

5. Körítés

A hollandok megadják a módját annak, hogy felkeltsék a vágyat a merchandising termékek iránt. A shopban a (csinos) eladók természetesen olyan pólóban feszítenek, amit rögtön meg is vásárolhatsz magadnak is. A mérkőzés szüneteiben a cheerleaderek nyakában ott a klub sálja. A csarnokban repkedő irányítható léghajó is klubszínekben pompázva hirdeti a szponzort. És a boltban van előke újszülötteknek is, „Az év újonca” felirattal, 7,5 euroért (szerinted ezen hány % a haszon?).

A lényeg, hogy amikor a nagyszünetben elmész sörért, egészen biztosan találkozol minimum egy értékesítő hellyel, ahol pillanatok alatt beszerezheted az obligát szurkolói cuccokat, ajándékokat, és a második félidőben már azok birtokában bíztathatod a hazai csapatot.

+1. Kreativitás

No igen. A legutóbbi posztban ígértem, hogy elmondom, miben vagyunk mi magyarok jobbak, mi lehet a versenyelőnyünk a hollandokkal szemben. A hollandok remekül alakítanak ki és működtetnek rendszereket, nagyon pontosan képesek előre megtervezni a szükséges teendőket, kapacitást, erőforrás-szükségleteket. Ellenben nem túlságosan kreatívak.

Remekül szórakoztam, amikor vonattal utazva Utrechtben egyszer csak azt írta ki az információs tábla, hogy késik a vonatunk. Ráadásul az eredetileg kiírt vágányon valamiért egy máshová induló vonat ácsorgott. Annyi tanácstalan embert egy kupacban régen láttam: az emberek egymást kérdezgették, a kalauztól, mozdonyvezetőtől próbáltak információhoz jutni. Bizonytalanság rezgett a levegőben. Mi bezzeg, magyarok, szinte észre sem vettük a helyzetet (hiszen itthon hozzá vagyunk szokva a problémamegoldáshoz): sztoikus nyugalommal vártunk, majd amikor a táblán megjelent az új vágányszám és időpont, kényelmesen átballagtunk az új peronra. Business as usual.

Vannak helyzetek, amikor nem túl örömteli, hogy nekünk ott is problémákat kell megoldanunk, ahol normális esetben nem kéne problémának lennie. Ha már így van, akkor nézzük a jó oldalát: kreativitásban sokkal előrébb járunk, mint a jól működő rendszerek által elkényelmesített hollandok.

Már csak az a kérdés, hogy tudjuk ezt a kreativitást felhasználni arra, hogy emeljük végre a sportrendezvényeken történő értékesítés volumenét és színvonalát. Neked milyen ötleted van? Te hogyan csinálod?

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: rendezvény pénz hollandia értékesítés tippek groningen kosárlabda sales példák versenyelőny merchandising gasterra flames

Kell sok csapat

2011.09.26. 19:11 NagyBandor

Ha nyitott szemmel jár az ember Hollandiában, sok hasznosat talál, amit felhasználhat a sportmenedzsmentben. Szubjektív beszámoló, rengeteg szúnyoggal.

Szerda este, Surhuisterveen, Hollandia. Nem tudod, hol van? Nem csoda. Surhuisterveen nem a világ közepe 5.874 lakosával. Ami azt illeti, még a korfball sport térképén sincs nagyon rajta. A helyi csapat, a KV It Fean valahol a hatodik ligában játszik, több-kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel. Pedig már 1958 júniusa óta próbálkoznak.

A szabadtéri füves pályán épp a helyi csapat és a rodeni Noordenveld junior korfball csapata melegít, hogy megmérkőzzenek egymással a regionális bajnokságban. Aki ért a korfballhoz, tudja, hogy rém vacak meccs elébe néz. Kevés gól, sok hiba, még több szúnyog.
Hogy kerül mindez egy sportmenedzsment blogba?
Szerda éjjel, Surhuisterveen, Hollandia. A klubház kantinjában a pultos a napi bevételt számolja. 200 Euro körül áll meg. Ez a mai bevétel, amiből mintegy 100 Euro a haszon. Nem rossz egy vacak junior meccs után, hétköznap este. Ha csak minden második napra jut egy ilyen meccs, az is 5-6 millió Ft haszon éves szinten.
Honnét jön be mindez? Egyrészt, van az első junior csapat (cserékkel, edzőkkel 14 játékos). Vannak a szüleik (további 8-10 fő), az ellenfél, szurkolókkal 15 fő. Plusz a második junior csapat, amelynek szintén ma van edzése (edzőkkel 18 játékos). Plusz a klubházba estére szerveztek még egy továbbképzést, ahol a holland korfballszövetség webes dokumentum-kezelő rendszeréről oktatják a klub önkénteseit. Ez is vagy 15 fő. Meg mi, magyarok, ketten, akik a Noordenveld csapatát jöttünk bíztatni (kis sikerrel, 8:4 lett oda). Vagyis egy álmos szerda este 70 ember összegyűlik a klubházban. Ha mindenki csak 1-2-t fogyaszt (sör, kávé, kóla, sportital, snack-ek), máris kijön egy átlagos 3 Euros költés fejenként.
Mi kell ehhez? Klubház területtel, büfével (általában a helyi önkormányzattól bérelve, évi 1-2.000 Euroért + rezsi). Önkéntesek, akik a pult mögött dolgoznak a klubért, és akik működtetik a klubházat, sajátjuknak érezve azt. Mivel a sajátjuknak érzik, nem teszik ki a gyerekeket a "munkaidő" lejártával, ha azok még maradnának egy kicsit beszélgetni, kártyázni, filmet nézni, fogyasztani (újabb bevétel). Egy aktív szövetéség, amely képzéseket szervez. És legfőképp rengeteg gyerek, akikből ki lehet állítani első, második, harmadik, stb. csapatot minden korosztályban. Ja, meg pl. profi honlap, minimum olyan, amit linkeltem feljebb.
Egy holland korfball klubban a regisztrált játékosok átlagos száma 200 körül van. És mindegyikhez tartozik szülő, gyerek, pár, barát, aki szintén eljön szurkolni. Mert a meccsre járás közösségi program, élmény.
Ekkora tömegre (pláne, ha a klubban van más szakosztály is) már lehet helyi szponzorokat behúzni, eseményeket szervezni (pl. bálok, tornák, táborok), és a helyi önkormányzat is tényezőként kezeli a sportklubot. Surhuisterveen lakossága, emlékszünk, 5.874 fő, ebből a sportklubban tagként regisztrált kb. 500 fő, amely a közös programok miatt ráadásul egy összetartó csapat, már komoly erőt képvisel a helyi választáson.
Látod már? Ilyen módon egy sokadik ligás korfball csapat éves költségvetése simán felszalad 100-150.000 Euro környékére. Abból már lehet érdekes dolgokat megvalósítani.
Mit tudnak a hollandok? Nem ülnek és sírnak, hogy „nincs 100.000 Euronk”. Tesznek érte, hogy legyen.
Szerethető klubot építenek, amelyhez jó tartozni játékosként. Odafigyelnek az önkéntes-menedzsmentre, hogy öröm legyen a klubért dolgozni. Segítik a tagjaikat, hogy pénzt költsenek, amikor meccsre, edzésre jönnek (büfé, klubpóló, szurkolói sál, labda, bármi más). Akciókat szerveznek (club actie), amikor a klub tagjai házról-házra járva gyűjtenek az egyesületnek (pl. karácsonyi süteményt árulva tisztes profittal). Sajnos csak egyetlen dolgot nem szerveznek, szúnyogirtást a pályán. Pedig igény lenne rá. :)
Mert Hollandiában tudják, hogy ha van elég gyerek, akkor abból képesek előteremteni annyi bevételt, hogy a klubot működtetni tudják. Fordítva nem megy: klubtagokból lesz a pénz, nem pénzből a klubtagok. Úgyhogy kell sok csapat.
 
 
(legközelebb konkrét példákat hozunk arra, hogyan tudnak pénzt keresni a hollandok ott, ahol nekünk, magyaroknak nem sikerül, vagy nem sikerül eleget. És elmondjuk azt is, miben vagyunk mi magyarok jobbak, mi lehet a versenyelőnyünk a hollandokkal szemben).
 
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: klub pénz hollandia akciócsoport szúnyog példák korfball sportmenedzsment sportmenedzsment akciócsoport önkéntes menedzsment noordenveld kv it fean surhuisterveen

Sportágválasztó, felpörgetve

2011.09.20. 17:38 NagyBandor

A Nagy Sportágválasztót járva komoly hiányérzetem támadt: úgy éreztem magam, mintha 2007-ben járnék, már ami a közösségi média használatát illeti. Merthogy gyakorlatilag sehol nem találkoztam olyan, korszerű példával, ahol valamely sportszervezet jól használta volna a közösségi médiát, a modern technológiát népszerűsége növelésére, ügyfélszerzésre.

Már önmagában az is árulkodó, hogy a rendezvény minimum 20.000 látogatójából a mai napig csak 1.175-en likeolják a Sportágválasztó Facebook oldalát. Ez a bevonás alacsony szintjére utal – tegye fel a kezét, aki bármilyen bátorítást, segítséget kapott ahhoz, hogy rajongóvá váljék! Pedig a Sportágválasztón rengeteg olyan reklámfelület van, ahol ez megtehető lenne – például a karszalag, amely ráadásul egyéni azonosítóval is rendelkezik, így jó lehet akár valamilyen ajándéksorsolásra is. Másfelől, a gyerekek által százszámra hozott matricagyűjtő albumok is kiváló lehetőséget adnának a reklámozásra. Persze ehhez arra is szükség volna, hogy a Sportágválasztó kitalálja, miért jó, ha sok likeolója van.

De az egyes sportok sem jeleskedtek egyelőre a közösségi média és a modern technika használatában. És most nem arra gondolok feltétlenül, hogy másoljuk le a Diesel kampányát, amelynek során a boltokban webkamerákat helyeztek el, hogy a vásárlók azonnal posztolhassák Facebook profiljukra a felpróbált ruhában készült fényképeket, begyűjtve ismerőseik tanácsait arról, jól áll-e (meg reklámozva a márkát, természetesen). Meg lehet ezt oldani kicsiben is. Egy laptop + mobil internet révén (tehát gyakorlatilag ingyen) azonnal indulhat a pezsgés a Facebookon (csak kell egy ember, aki kezeli a technikát).

Ötletek a Facebook használatára
(a teljesség igénye nélkül)

  1. Facebookra posztolni 1-1 képet minden 15 percben a standról, a pörgésről. Pl. a Zumbásoknál remek képek készülhettek volna.
  2. Ha a jégkorong standon már úgyis beöltözöm hokisnak, posztolhassam ki egyből a képet a Facebookra, mondjuk „Új sztár született” címkével.
  3. Ha a standon amúgy is van dobó/gólszerzőverseny, a lőtt gólok számát feltenni minden 15 percben. Ezt pl. a korfball, a jégkorong, a kézilabda használhatta volna.
  4. Lehetőséget adni a látogatóknak, hogy saját eredményüket egyből feltehessék a profiljukba. Pl. az atlétika standon a futóeredmények teljességgel alkalmasak lehettek volna erre.
  5. Egy sztár a saját Facebook profiljára tölti fel a szurkolókkal készült közös képeket – azonnal lesz több tucat (több száz) rajongója. A vízilabda biztosan élhetett volna ezzel a lehetőséggel.

Ötletek más social media alkalmazások használatára

  1. Valós idejű interakció – pl. kérdéseket lehet feltenni az adott sportról twitteren, csiripen, vagy kommentálni lehet a standon folyó aktivitást (projektor kell hozzá, és bátornak kell lenni, mert jönni fognak kevésbé pozitív megjegyzések is).
  2. Twitter-interjú egy sztárral. Vicces, trendi, egyedi.
  3. Speciális ajándék a Foursquare „becsekkolóknak”.
Ötletek okostelefonok használatára
(a fentieken túl)
 
  1. Kincskeresés a rendezvényen, kihasználva az okostelefonok GPS-alkalmazását.
  2. Egy animátor levideóz a saját telefonommal, ahogy az adott sportágat űzöm – ha megosztom a videót, speciális ajándékot kapok.
  3. (Zsédely Péter Facebook-on érkezett javaslata alapján): QR-kód alkalmazása a standon, a szóróanyagokon, névjegykártyákon.
...és még rengeteg további ötlet. A kulcs: az interakció elősegítése, az érdeklődők bevonása (és ezzel szurkolóvá konvertálása), a sportág kiemelése a 90 másik sportág közül.
Ez persze csak a kezdet. Kell mellé stratégia is, mit kezdünk a frissen szerzett likeolókkal.
Te mit kezdenél velük? És egyáltalán, neked milyen ötleteid vannak, hogyan használnád a közösségi médiát a tavaszi Nagy Sportágválasztón?
 
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: facebook ötletek tippek twitter okostelefon interakció sportágválasztó nsv bevonás foursquare

Kémkedés a Nagy Sportágválasztón

2011.09.18. 15:39 NagyBandor

Szeretem a Nagy Sportágválasztót. Rengeteg gyerek, sok testnevelő, szülő, pörgés, zaj, sport-szag a levegőben, figyelmes szervezők, haverkodás a többi sportággal. És 90 sportág egyszerre, egy helyszínen, versenyezve a gyerekekért, a figyelemért: az ügyfelekért. Remekül lehet kémkedni, megfigyelni azt, mit gondolnak az egyes sportágak marketingről, ügyfélszerzésről, sales-ről, ügyfélkiszolgálásról.

A most véget ért rendezvényen is voltak kiváló standok, de néhol törölgetni kellett a kamera lencséjét a könnycseppektől, mert láttam siralmas megoldásokat is.

Jégkorong vs. labdarúgás

 
A jégkorong standon a gyerekek beöltözhettek a sztárok ruhájába (azonosulhattak hőseikkel), kapura lőhettek vonzó díjakért, asztali hokizhattak, a kommentátor jópofa poénokkal kísérte a kapura lövéseket. Zajlott az élet, a gyerekeket lekötötték a programok, kipróbálhatták, élvezhették, megszerethették a jéghokit. Sőt, az osztogatott papír sisakoknak hála, a rendezvény teljes területén reklámozták a sportot (meg a szponzort), a standot, az élményt. Kitűnő stand volt, az egyetlen, sportmenedzsment-tárgyú hiányérzetem a megfelelő önkéntes-menedzsment volt: egyes időszakokokban az attrakciók egy része nem működött, mivel nem volt, aki levezesse a programokat.
 
 
Éles kontrasztként nézzük a labdarúgást. Szegényes standdal jelentkeztek, 6-7 bóján kívül semmi eszköz nem volt, a gyerekek lényegében egyetlen választási lehetősége az volt, hogy a bóják között bal, vagy jobb lábbal terelgetik a labdát. Kalandra fel...
 
Zumba vs. gótikus hastánc
 
A Zumba az új hype, berobbant, terjed, virul. Ugyanakkor a hastánc népszerűsége is növekszik – ha feltuningoljuk érdekes ruhákkal, gondolhatnánk, népszerű lesz. Ráadásul mindkét sport végső soron a szexet csomagolja be. Csak nem mindegy, milyen szexet, és mibe...


 
Hmmm. Az egyik standon zajlott élet, ment a pörgés, a másikon ezzel szemben jóval kevesebb aktivitást láttunk. Nem csoda: nehéz manapság a Zumba szomszédjának lenni, mivel a Zumba remekül (és elég erőteljesen) marketingeli magát. A standon folyamatosan ment a zene, lelkes oktatók pörögtek, megszólították az arra sétálókat. A jó szabású egyen-nadrág és a színek okos használata már csak hab volt a tortán. Ami ilyen látványosan vidám és jó, azt az emberek szívesen kipróbálják, pláne, ha a zumbások erre lehetőséget is adnak azzal, hogy bevonják a közönségüket, aktívan toboroznak.
 
Eleven standok vs. elrettentő példák
 

 
Atlétika: mennyivel izgalmasabbak lennének így a testnevelés órák... És igen, a gyerekek szeretnek futni, csak meg kell mutatni nekik, hogy futni jó.
Curling: kitalálták, hogy mutassanak be egy nyáron (és jégpályán kívül) alapvetően bemutathatatlan sportot. Ráadásul be is vonták vele a gyerekeket. Remek ötlet. Az már csak hab a tortán, hogy amikor ott jártam, a játékot a senior EB-ken remek eredményt elérő férfiválogatott egyik tagja (azaz a gyerekeknek egy lehetséges példakép) prezentálta, jó hangulatban, vidáman.
Vízilabda: pörgés volt, fröcskölt a víz, a gyerekek küzdöttek, élvezték, megszerették a vízilabdát. És amikor kijöttek, akkor is népszerűsítették a sportot: a két nap alatt többször lehetett úszósapkás, fülvédős gyerekekkel találkozni a rendezvény távolabbi sarkaiban is.
Versenybob: talán itt voltak a legnagyobb sorok. Nem véletlenül. A bukósisak, a sebesség, az élmény megérte a várakozást. A versenybob jellegzetes hangja (kb. mintha a gyorsvonat csattogna el melletted) a távolabb sétálókban is felkeltette a kíváncsiságot, mi lehet, ami ezt a zajt kelti.
 
 
No comment. Nem is az itt bemutatott sportokat szeretném kritizálni (az is lehet, hogy pont rosszkor jártam a standokon). Mindenesetre az biztos, hogy ha ennyi ember között, 30 fokban, fagyiárusként nem csinálunk üzletet, érdemes végiggondolnunk, hol rontottuk el. Mert valahol biztosan.
 
Befektetés vs. a bénaság ára
 
Igen. A jó példákba be kellett fektetni. Energiát, embert, pénzt. Ezzel mindenki tisztában van. Azzal talán kevésbé, hogy az elrontott megjelenésnek is ára van. A sportág imidzsében, az önkéntesek motivációvesztésében (mert ki ül szívesen két napot egy tök üres standon?), és abban, hogy nem jönnek azok a gyerekek, akikből a sportág hosszú távon profitálhat merchandising formájában, megnövekedett állami támogatásban, szponzori érdeklődésben.
Szóval, mit szeretnél? Némi befektetés árán élvezni a figyelmet, a népszerűséged növekedését, a növekvő ügyfélszámot, vagy béna fagyiárusként azon keseregni, miért nincs pénzed?
 
 

2 komment

Címkék: vízilabda atlétika jégkorong labdarúgás stand curling 2011 hastánc példák nsv sportmarketing sportmenedzsment zumba nagy sportágválasztó versenybob

Sport + menedzsment = sportmenedzsment?

2011.09.15. 17:17 NagyBandor

Vajon a sportmenedzsment = sportháttér és némi menedzsment ismeretek összessége? Elég ez ahhoz, hogy az ember jó sportmenedzser legyen?

Szerintem nem. És ha már egyenletbe foglalnánk, legyen inkább

sport x menedzsment = sportmenedzsment.

Miért gondolom ezt? Azért, amit Magyarországon látok a sportmenedzsmentnek nevezett területen. Idehaza rengetegen azt gondolják, hogy ha a wannabe sportmenedzser mögött van valamelyes (sokszor kifejezetten eredményes) sportmúlt, és hozzá egy kevés (sokszor minimális) ismeret arról, mi a fene az a menedzsment, akkor az már elég. És indulhat a biznisz.

Hát nem. Még akkor sem, ha az eredményes sportolók gyakran komoly network-kel nyergelnek át az üzletbe. Szponzorok, sportvezetők, újságírók, politikusok neve mind ott figyel a telefonban, és mindig akad valamelyes támogatás az új projektekhez. Szponzorációban, óriásplakát-helyben, állami pénzben, médiafelületben. Aztán meg vannak lepődve, hogy a valós eredmény nulla. Persze, hiszen bármit szorzunk nullával, az eredmény nulla.

Jelen pillanatban Magyarországon a sportmenedzsment szintje rémesen alacsony. A béka feneke alatt ücsörgünk, és ami még rosszabb, hogy sokan jól is érzik itt magukat. Vagy, nem érzik elég rosszul magukat ahhoz, hogy változtassanak.

Vannak jó példák, kiváló kezdeményezések (mint amilyen a Sportmarketing Újragondolva Meetup volt például), és van persze Magyar Sportmenedzsment Társaságunk is. De valahogy az általános szint elszomorító. Bárhová menjen az ember, egy sportklubhoz, sportági szakszövetséghez, állami szervhez, vagy egy sportrendezvényre, elvétve találkozik valódi menedzseri erényekkel rendelkező vezetőkkel. Vannak kiöregedett sportolók. Vannak régről ittmaradt bürokraták. Vannak nap(és nem csak nap-)lopók. Időnként akár maffiózók is. De igazi menedzserek alig.

A blogot író Sportmenedzsment Akciócsoport célja, hogy ez megváltozzon, és a sportmenedzsment végre kivívja magának azt a helyet, amelyet megérdemel, és amely szükséges ahhoz, hogy a magyar sport apránként üzleti szempontból értelmezhetővé váljék.

A blogban tippeket, trükköket adunk majd, esettanulmányokat mutatunk be, és figyelemmel kísérjük a világban zajló folyamatokat, az aktuális trendeket is. Nem cél, hogy komoly tudományt nyomjunk. Célunk viszont, hogy praktikus, azonnal használható ötleteket, szempontokat adjunk.

Vigyétek, lopjátok, használjátok. És írjátok meg saját tapasztalataitokat, ötleteiteket, szempontjaitokat. Mert, bár a béka feneke alól egyelőre nem túl szívderítő a kilátás, hiszünk abban, hogy vannak itt mások is, akik szeretnének feljebb mászni.

Szólj hozzá!

Címkék: akciócsoport sportmenedzsment sportmarketing újragondolva meetup